A rendszerváltás után felerősödtek azok a bátor kezdeményezések, amelyek meggyorsították a polgári értékeket vállaló civil szervezetek megalakulását. Hogy mi vonzotta a politikai változás légkörébe került nőket és férfiakat, függetlenül foglalkozásuktól, társadalomban eddig betöltött szerepüktől, a polgári létforma felé? Természetesen maga a polgári létforma. A polgárság történelmi fejlődés eredménye. Megteremtette mindazt, amit civilizációnak nevezünk. Maga is civilizációs "termék". Erkölcsi felfogása példa, etalon. Jellemzője: a szabadságvágy, az önállósodásra törekvés, az egyenjogúság, a szolidaritás, a tudásvágy, a munkaszeretet, a szorgalom, a takarékosság, a nemes egyszerűség és a jó hírnév tisztelete.
Csepreg mezővárosban az élénk társadalmi élet következményeként már a 19. század elején megindult a civil szerveződés. Az egyesületek egy része gazdasági, szociális, emberbaráti feladatokat látott el, másik részük szabadidős programokat, sporttevékenységet segítette, harmadik csoportjuk kulturális szerepet töltött be. A kötelességeket, jogokat, célokat, a tagságra és a vezetőkre vonatkozó elveket a közösen megfogalmazott alapszabályban fektették le. Sági Ferenc tagtársunk huszonhárom civil szervezetről talált adatot kutatásai során 1813-1948 között.
Ezzel a múltbeli háttérrel kezdődött az egylet szervezése 1993 februárjában dr. Sztrinkai László orvos javaslatára. Az általa kezdeményezett Csepregi Vegyeskarból többen nálunk is szerepet vállaltak, s viszonylag könnyen ment a tagság toborzása. Az Alapszabályban feladatként a kulturális tevékenységet, a település kulturális életének élénkítését és a hagyományőrzést vállalta fel az egylet. Meghatározta, hogy tevékenységét szoros együttműködésben kell végeznie más civil szervezetekkel, kulturális és oktatási intézményekkel, mind szélesebb körben növelni ismertségét és elfogadottságát Csepregen, valamint a környék településein.
Az egy|et nevét Farkas Sándorról kapta, aki megírta Csepreg mezőváros történetét (Budapest, 1887). A csepregi plébánia káplánja, híveinek lelki gondozója, ugyanakkor a tudomány, az alkotás irányába forduló szuverén polgár is volt. Műve kézikönyv számunkra, éppen úgy, mint Rajczy Mária Mechtilda: Csepreg irodalmi multja és népköltészeti hagyományai című doktori értekezése (Sopron, 1944), vagy dr. Csepregi Horváth János diákkori publikációi a Magyar Nyelvőrben (Budapest, 1873-75)
A Farkas Sándor Egyletet 1993. március 23-án jegyezte be Szombathelyen a Vas Megyei Bíróság. Első elnöke: Sudár Lászlóné. A kezdeti időszak legfontosabb teendője a hagyományok feltárása, fontosságának elismertetése a csepregi közönség által.
Mindössze két hónap állt az egylet rendelkezésére, hogy megszervezze a pünkösdi lófuttatást, aminek nagy hagyománya volt legalább a 19. század, eleje óta, és 1846-ban tartották meg utoljára. A dokumentációk megismerése mellett megkezdődött az esemény tényleges szervezése: alkalmas hely kiválasztása és a résztvevő helyi lótartók meggyőzése.
A lófuttatás az egylet sikeres rendezvényei közé sorolható, ami 2001-től a szombathelyi Lovas Egylet, majd 2010-től a csepregi "Csillagösvény" Lovas Egyesület aktív közreműködésével 2014-ig évente megtartásra került.
Még az alakulás évében a Rajczy Mária tiszteletére rendezett emlékdélutánon mutatta fel a tagság Csepreg verbális néprajzi anyagát, amely Horváth Gyuláné titkár ötlete alapján óvodás műsornak indult, de a Tollfosztó és A csepregi lakodalmas címszó alatt Rajczy teljes gyűjtését felölelte. A nagy hittel, odaadással előadott, hetvenkilenc szereplős bemutató igazi élménnyé vált. A Farkas Sándor Egylet a következő évtizedekben nemcsak helyben és a szomszédos településeken, de az Őrségben, Velemben, Balatonfüreden, Szentendrén és Csitáron is, közel húsz helyen mutatta be a lakodalmas népi örökséget.
1996-ban sokat lépett előre a tagság hagyomány-őrzésben és hagyomány-teremtésben egyaránt. Ezek részben megszakadt folyamatokat újítottak meg, részben a nemzet történelmi eseményeihez és helyi évfordulókhoz kötődtek. Az előzőhöz tartozott a második világháború alatt megszakadt dalos találkozók folytatása: Dalos délután néven, valamint belépés a szüreti felvonulás rendezésébe. |
A történelmi eseményekhez kapcsolódva: minden évben megrendeztük az október 6-i gyásznapi megemlékezést és koszorúzást. A millecentenárium tiszteletére rendezett régi családfotók és képeslapok kiállítása és ebből az alkalomból naptár megjelentetése régi csepregi képeslapokkal. Ez az év az egylet könyvkiadásának kezdete. Kiadásra került Hetyésy Katalin - Sudár Lászlóné szerkesztésében A Répce mente meséi és mondái című néprajzi gyűjtemény.
1997-ben az egyesület megjelentette Rajczy Mária Mechtilda: Csepreg irodalmi múltja és néprajzi hagyományai reprint kiadását. 1998-ban a névadónak és Rajczy Mária Mechtildának emléktáblát állított a római katolikus Plébániával összefogva, és tiszteletükre életük rekvizitumaiból kiállítást nyitott.
Mivel a helyi újságnak, a Csepregi Promenádnak kiadója volt az egylet, 1998-ban a Helyi Nyilvánosságért Phare Pályázaton 1.5 millió Ft-ot nyert. Ebben az évben indította el kérelmét a közhasznúság elnyeréséért is. Új elemként került novemberi programjába az Erzsébet-napi vigasság.
A Farkas Sándor Egylet 2000-ben az ezredfordulót is könyvvel köszöntötte. Sudár Lászlóné: Csepreg régi képeslapokon és fotókon munkája jelent meg. Ünnepi esten adta elő a tagság Farkas Sándor művére épített ”Csepreg 1000 éve" műsorát.
2000-ben Sudár Lászlóné lemondott elnöki tisztségéről. A tagság Horváth Gyulánét választotta elnökévé. Az egylet működésében nem történt törés. A Farkas Sándor Egylet második elnöke nagy hozzáértéssel, munkabírással, elkötelezettséggel vitte tovább mindazt, amit alapító tagként, majd 1995-től titkárként addig is segített. Kiváló kapcsolatokat épített helyi és külföldi civil szervezetekkel, Csepreg város és a környék önkormányzataival és intézményeivel. Horváth Gyuláné törekvéseit a tagság magáénak tekintette, együttműködéssel, fáradhatatlan munkával viszonozta. Az egyleten belül alakult citerazenekarral, színjátszó csoporttal, összefogva a helyismereti kutatókkal tovább élénkítettük Csepreg kulturális életét.
2001-ben újabb könyvvel jelentkezett az egyesület: Reichard György: Csepreg ezredfordulós körképe fotógyűjteménnyel. Két évvel később Sudár Lászlóné: Balladák, románcok, balladás dalok a Répce mellékéről című néprajzi gyűjteményét jelentette meg. 2005 is új könyvet hozott, Balogh Jánosné Horváth Terézia: A pünkösdi király Csepregen és Jókainál.
A fentiek hozzájárultak ahhoz, hogy 2005-ben Csepregen a Petőfi Sándor Művelődési-Sportház és Könyvtár, a Büki Művelődési- és Sportközpont, Könyvtár, a Csepregi Honismereti Kör, valamint a Farkas Sándor Egylet adott otthont a Kárpát-medencei Önkéntes Néprajzi Gyűjtők Találkozójának. Itt hangzott el az a vélemény, hogy Vas megye néprajzának legjobban feldolgozott területe Csepreg és környéke,
Egyletünk vezetői mindig a megújulásra törekedtek. Ebben megértő támogatást nyújtott tagságunk az eltelt évek folyamán. A 2000-ben indított Erzsébet-napi rendezvényünknek hamarosan elmaradhatatlan programja lett egy-egy új színmű bemutatása. A Vasvári Nemzetközi Színjátszó Találkozón kétszer megmérettük magunkat, s mindkét alkalommal ezüstminősítést szereztünk. Többször szerepeltünk Bükön a Sok-Szín-Feszten és Lukács-házán a Területi Színjátszó Találkozón. Az Erzsébet-napi rendezvényhez társult 2004-től a Csepregi Hegyközség a Borudvarral, majd 2006-tól, a Borbarát Hölgyek Egyesületének bevonásával az újbor bemutatása is.
2011-ben megújításra került a kisvárosunk főtere. Az avatóra, s a következő évek szeptemberében, a művelődési ház és a civil szervezetek Városfesztivált tartottak. Egyletünk 2016-ig Nádasdy Anna és VI. Zrínyi Miklós főúri esküvőjének színre vitelével, reneszánsz tánccal és egyéb programokkal vett részt a rendezvényen. A felújított főtéren 2011 óta sor kerül az adventi gyertyagyújtásokra is. Évente, az egyik adventi vasárnapon, egyesületünk biztosította és tartja ma is a műsort.
2016 januárjában Rabiné Horváth Nóra, majd novemberben az addigi titkár, Sági Ferenc lett az egyesület elnöke. A 2018. október 9-i tísztújítást követően az előző alelnök, Haizler Ákos vezeti az egyletet.
2008 őszén alakult meg a Csepregi Olvasókör. Az egyesület az olvasás népszerűsítését tűzte zászlajára. Rendezvények szervezése, könyvkiadások támogatása és együttműködés a település civil szervezeteivel is szerepelt terveiben. A Főtér felújításához kapcsolódó „Csepreg irodalmi kávéháza” programot vállalta fel, és bonyolította le 2011-ben, majd 2012-2016 között is. Szervezett író-olvasó találkozókat, kerékpártúrákat és egyéb rendezvényeket. 2016-ban összegyűjtötte és kiadásra előkészítette a Répce-vidék költőinek antológiáját. 2017-ben, a mű kiadásakor és bemutatásakor már a Farkas Sándor Egylet Olvasóköri Csoportjaként szerepelt. Előzménye, hogy a tagjainak többsége 2016 végén a fenti egyesület megszűntetésről döntött, és közös határozattal a Farkas Sándor Egyletben kívánta tovább folytatni az elkezdett tevékenységét. 2020-ban megjelentettük az antológia második, bővített kiadását. Immár az egylet tagjaiként a különböző irodalmi művek szép interpretációjával emelik továbbra is könyvbemutatóink és más ünnepeink színvonalát.
A 2010-es években egyre több önkormányzat, művelődési- és szociális intézmény, civilszervet hivott szereplésre bennünket. Évi fellépéseink száma elérte a 28-30-at.
2020-2021-ben a Covid 19 járvány hónapokig szüneteltette a próbákat és a rendezvé-nyeket. Néhány program át került az online térbe, s Eperjesy Béla festményeinek és grafikáinak felhasználásával megjelentettük a 2021. évi naptárt. Az összejöveteleink lassan indultak, s ekkor jött a 2022. évi energiaválság, az évvégi és a következő év elején a kulturális intézmények bezárásával. E három év során főleg helyben léptünk fel. 2023-ban segítettük Csepreg díszpolgára, Sárváry László tanár úr Késő virágzás c. könyvének kiadását és bemutatását.
Háromévtizedes fennállásunk során tagságunk egyre idősebb lett. Fiatalok hosszabb-rövidebb ideig csatlakoztak hozzánk, de heti rendszeres próbákat,s szerepléseket egyre kevesebb tagunk vállalja. Újabb fiatalok és idősebbek jelentkezésével szeretnénk egyesületünket megerősíteni.
Az egylet tagjai ma is a hagyományok ápolásának önérzetes, folyton tanulásra kész résztvevői. Tisztelet és köszönet illeti munkájukat.
Sudár Lászlóné Molnár Zsuzsanna és Sági Ferenc