Farkas Sándor Egylet, Csepreg

Az egylet története

A rendszerváltás után felerősödtek azok a bátor kezdeményezések, amelyek meggyorsították a polgári értékeket vállaló civil szervezetek megalakulását. Hogy mi vonzotta a politikai változás légkörébe került nőket és férfiakat, függetlenül foglalkozásuktól, társadalomban eddig betöltött szerepüktől, a polgári létforma felé? Természetesen maga a polgári létforma. A polgárság történelmi fejlődés eredménye. Megteremtette mindazt, amit civilizációnak nevezünk. Maga is civilizációs "termék". Erkölcsi felfogása példa, etalon. Jellemzője: a szabadságvágy, az önállósodásra törekvés, az egyenjogúság, a szolidaritás, a tudásvágy, a munkaszeretet, a szorgalom, a takarékosság, a nemes egyszerűség és a jó hírnév tisztelete.

Csepreg mezővárosban az élénk társadalmi élet következményeként már a 19. század elején megindult a civil szerveződés. Az egyesületek egy része gazdasági, szociális, emberbaráti feladatokat látott el, másik részük szabadidős programokat, sporttevékenységet segítette, harmadik csoportjuk kulturális szerepet töltött be. A kötelességeket, jogokat, célokat, a tagságra és a vezetőkre vonatkozó elveket a közösen megfogalmazott alapszabályban fektették le. Sági Ferenc tagtársunk huszonhárom civil szervezetről talált adatot kutatásai során 1813-1948 között.

Ezzel a múltbeli háttérrel kezdődött az egylet szervezése 1993 februárjában dr. Sztrinkai László orvos javaslatára. Az Alapszabályban feladatként a kulturális tevékenységet, a település kulturális életének élénkítését és a hagyományőrzést vállalta fel az egylet. Meghatározta, hogy tevékenységét szoros együttműködésben kell végeznie más civil szervezetekkel, kulturális és oktatási intézményekkel, mindszélesebb körben növelni ismertségét és elfogadottságát Csepregen valamint a környék településein.

Az egy|et nevét Farkas Sándorról kapta, aki megírta Csepreg mezőváros történetét (Budapest, 1887). A csepregi plébánia káplánja, híveinek lelki gondozója, ugyanakkor a tudomány, az alkotás irányába forduló szuverén polgár is volt.
Műve kézikönyv számunkra, éppen úgy, mint Rajczy Mária Mechtilda: Csepreg irodalmi multja és népköltészeti hagyományai című doktori értekezése (Sopron, 1944), vagy dr. Csepregi Horváth János diákkori publikációi a Magyar Nyelvőrben (Budapest, 1873-75)

A Farkas Sándor Egyletet 1993. március 23-án jegyezte be Szombathelyen a Vas Megyei Bíróság. Első elnöke: Sudár Lászlóné. A kezdeti időszak legfontosabb teendője a hagyományok feltárása, fontosságának elismertetése a csepregi közönség által.
Mindössze két hónap állt az egylet rendelkezésére, hogy megszervezze a pünkösdi lófuttatást, aminek nagy hagyománya volt a 19. század, eleje óta, és 1846-ban tartották meg utoljára. A dokumentációk megismerése mellett megkezdődött az esemény tényleges szervezése: alkalmas hely kiválasztása és a résztvevő helyi lótartók meggyőzése.
A lófuttatás az egylet sikeres rendezvényei közé sorolható, ami 2001-től a szombathelyi Lovas Egylet, majd 2010-től a csepregi "Csillagösvény" Lovas Egyesület aktív közreműködésével 2014-ig évente megtartásra került.

Még az alakulás évben a Rajczy Mária tiszteletére rendezett emlékdélutánon mutatta fel a tagság Csepreg verbális néprajzi anyagát, amely Horváth Gyuláné titkár ötlete alapján óvodás műsornak indult, de Tollfosztó és A csepregi lakodalmas címszó alatt Rajczy teljes gyűjtését felölelte. A nagy hittel, odaadással előadott, hetvenkilenc szereplős bemutató igazi élménnyé vált. A Farkas Sándor Egylet a következő években nemcsak a szomszédos településeken, de az Őrségben, Velemben, Balatonfüreden, Szentendrén és Csitáron is bemutatta népi örökségét.

1996-ban sokat lépett előre a tagság hagyományőrzésben és hagyomány, teremtésben egyaránt.
Ezek részben megszakadt folyamatokat újítottak meg, részben a nemzet történelmi eseményeihez és helyi évfordulókhoz kötődtek.
Az előzőhöz tartozott a második világháború alatt megszakadt dalos találkozók folytatása: Dalos délután néven, valamint belépés a szüreti felvonulás rendezésébe.

Történelmi eseményekhez kapcsolódva október 6-i gyásznapi megemlékezés és koszorúzás; a millecentenárium tiszteletére rendezett régi családfotók és képeslapok kiállítása és ebből az alkalomból naptár megjelentetése régi csepregi képeslapokkal. Ez az év az egylet könyvkiadásának kezdete. Kiadásra került Hetyésy Katalin - Sudár Lászlóné szerkesztésében A Répce mente meséi és mondái című néprajzi gyűjtemény. Helyi évfordulót támogatott az egylet a Honismereti kör fennállásának 40. évfordulóján.

1997-ben megjelentette Rajczy Mária Mechtilda: Csepreg irodalmi múltja és néprajzi hagyományai reprint kiadását. 1998-ban a névadónak és Rajczy Mária Mechtildának emléktáblát állított a római katolikus Plébániával összefogva, és tiszteletükre életük rekvizitumaiból kiállítást nyitott. Mivel a helyi újságnak, a Csepregi Promenádnak kiadója volt az egylet, 1998-ban a Helyi Nyilvánosságért Phare Pályázaton 1.5 millió Ft-ot nyert. Ebben az évben indította el kérelmét a közhasznúság elnyeréséért is. Új elemként került novemberi programjába az Erzsébet-napi vigasság.

A Farkas Sándor Egylet 2000-ben az ezredfordulót is könyvvel köszöntötte. Sudár Lászlóné: Csepreg régi képeslapokon és fotókon munkája jelent meg. Ünnepi esten adta elő a tagság Farkas Sándor művére épített ”Csepreg 1000 éve" műsorát.

2001-ben újabb könyvvel jelentkezett: Reichard György: Csepreg ezredfordulós körképe fotógyűjteménnyel. Két évvel később Sudár Lászlóné: Balladák, románcok, balladás dalok a Répce mellékéről című néprajzi gyűjteményét jelentette meg. 2005 is új könyvet hozott, Balogh Jánosné Horváth Terézia: A pünkösdi király Csepregen és Jókainál.

A fentiek hozzájárultak ahhoz, hogy Csepregen a Petőfi Sándor Művelődési -Sportház és Könyvtár, a Csepregi Honismereti Kör, valamint a Farkas Sándor Egylet adjon otthont a Kárpát-medencei Önkéntes Néprajzi Gyűjtők Találkozójának. Itt elhangzott az a vélemény, hogy Vas megye néprajzának legjobban feldolgozott területe Csepreg és környéke,

2000-ben Sudár Lászlóné lemondott elnöki tisztségéről. A tagság Horváth Gyulánét választotta elnökévé. Az egylet programjában nem történt törés. A Farkas Sándor Egylet második elnöke hiteles személyiség. Nagy munkabírással, elkötelezettséggel vitte tovább mindazt, amit alapító tagként, majd 1995-től titkárként addig is segített. Kiváló kapcsolatokat épített helyi és külföldi civil szervezetekkel, a kultúra közéleti szereplőivel, Csepreg város önkormányzatával és intézményeivel. Horváth Gyuláné törekvéseit a tagság magáénak tekintette, együttműködéssel, fáradhatatlan munkával viszonozta.
Az egyleten belül alakult citerazenekarral, színjátszó csoporttal, helyismereti kutatókkal a kulturális élet élénkítésének, a hagyományok ápolásának önérzetes, folyton tanulásra kész résztvevői.

 

Tisztelet és köszönet illeti munkájukat,
Sudár Lászlóné Molnár Zsuzsanna